Bárhova nézek, ki az ablakon vagy az üres szobám mennyezetére, a régi képekre, nincs ihletem. Talán a mai kor miatt nem tudunk tisztán gondolkodni, mert nem enged szabadságot a fantáziánknak. Eltévedtek hamis ölelésekben, a televízió műanyagságában és az üvege szeretetében.
Régen, a durva és új gazdasági válság fejezete előtt, mindig barátokkal akartunk lenni. Messze a szenvedéstől és a családunktól, a téglás boltoknál voltunk, ahol körbevettek idegen emberek hangjai és a füst. Most megkérdezzük magunktól és a barátainktól, amire új válasz érkezik: "Itthon maradok inkább."
De most már úgy gondolom, hogy azt akartuk eddig is a legjobban, hogy itthon maradjunk, a nappaliban meg a konyhában üljünk. Zenét hallgassunk S zongorán játsszunk.. Kinézünk az ablakon és ha szernecsénk van, akkor megnézhetjük a Holdat, amint emelkedik először narancssárga színével, majd később ezüst lesz belőle...
De most már úgy gondolom, hogy azt akartuk eddig is a legjobban, hogy itthon maradjunk, a nappaliban meg a konyhában üljünk. Zenét hallgassunk S zongorán játsszunk.. Kinézünk az ablakon és ha szernecsénk van, akkor megnézhetjük a Holdat, amint emelkedik először narancssárga színével, majd később ezüst lesz belőle...
Gondolatok és emlékek jussanak az eszünkbe, gondoljunk arra, hogy mit akarunk csinálni... mire vágytunk, hogy mit csináljunk... És mögöttünk egy szép és régi lemezjátszóból Beethoven mesterműve hallatszik, Merkuri édes, vén hangja simogatja füledet a gyónásával... Közben gondolkodsz magadban nézve Holdat: mit akar mondani nekem a fekete ruhás néni?
1
2
3
Janisz Ritszosz - Holdfény szonáta (Merkuri hangja)
Janisz Ritszosz - Holdfény szonáta (Merkuri hangja)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése